A történet, bár nehezen, de folytatódik...

Azért ez már szebb ! Effendi

Közben eltelt néhány hét. Némi anyagi ráfordítás és kétszeri Pestre vonatozás után itt az új henger, dugattyú, stb. Csak dicsérni tudom a Zichy utcai üzletet, az eladó nagyon segítõkész volt. Mivel a henger tényleg javíthatatlan volt, megigérte, hogy szerez egy bontottat, és azt furatja meg. Egy hét múlva tényleg ott várt az áru. Kinézetre nagyon tetszett, remélem a minõsége is jobb az elõzõnél. Lehet, hogy a dugattyú Mohamedániában készült ?

 

Itthon aztán sok-sok alkatrészmosás után nekiálltam az összeszerelésnek. Miután nem túl sokszor kellett ilyennel bíbelõdnöm, nagyon élveztem az egészet. Kapkodni nem kellett, a tavasz még messze van. A bicikli is kétkerekû, meg aztán kevesebbet is fogyaszt. Szóval jó az ilyet csinálni. Személyes ismeretségbe kerültem minden alkatrésszel és nagy tiszteletet érzek a tervezõje, kivitelezõje iránt. Rájöttem, nem voltam én bolond jó negyedszázada, amikor gépésznek akartam tanulni. Hogy nem az lettem, az már egy más történet.
Kattints rá ! A kislánckerék sajnos igen kopott, elhasznált állapotban volt. Vettem helyette egy újat, de már nem 19, hanem csak 18 fogút. Úgyis szinte mindig ketten megyünk a gépen. Ha már lúd, legyen kövér, cseréljünk szimeringet is a lánckerék alatt. Iszonyú olajsár és kosz, mocsok volt a lánc körül. A szoci-fórumon nagy eszmecsere volt, hogy hol folyik el az olaj. Hát íme egy újabb tapasztalat. A szimeringcseréhez levettem az azt tartalmazó fedelet, ami papírtömítéssel volt feltéve. Ennek maradványait vakargattam, amikor megtaláltam a képen látható repedést. (Ha rákattintasz, a nagyobb képen nyilazva jobban látszik !) A váltó másik tengelye tengelyirányban meg lett terhelve valami módon, és kinyomta az öntvényt, elrepedt. (Nem örülök neki, de remélem további kellemetlen következményei nem lesznek a dolognak.) A tömítõ sík felület lépcsõzetes lett, így az eredeti tömítés már nem tömített. Lehántoltam megint síkba, papírtömítés pasztával együtt, remélem csökkenni fog a folyás. A maradékra meg majd azt hazudom, hogy direkt ilyen, a lánc kenése miatt.
Itt már össze van pakolva a blokk, arra vár, hogy beépítsem a vázba...
És íme itt a munka (majdnem) végeredménye. Már harminc kilométer van az új hengerben ! Csak a kipufogó ne fújna ki ! A hangja így elég nagy, de majd ezt is orvosolni fogom. Bár a hangerõ nem tûnt fel a faluban senkinek, mert a próbautam alatt tettek látogatást a falu felett a kecskeméti "Szárnyas Csikók" egy géppárral alacsonyan, szoros kötelékben áthúzva. Szépek voltak. Motorozás, repülõk. Kell ennél több ?

És végül két kép: Az egyik a tanksapka közelrõl nézve: sporttörténelem. Az elsõ évszám egyben a születési évem is. Egyébként az MZ azóta is megbízható márka.

A jobboldali kép bizonyítja, hogy helyreállt a rend, mindenki elfoglalta a megszokott helyét